21 December 2015

500 napja házasságban

Ma vagyunk 500 napja házasok. Még így, több mint egy év után is hihetetlen a dolog. Kicsit olyan, mintha csak 2 hónapja lett volna az esküvő, de ugyanakkor olyan, mintha örökké együtt lettünk volna.
Szeretnék megosztani néhány dolgot, amit ez idő alatt a házasság(unk)ról tanultam. Persze egy részét már tudtam az együtt élés előtt is, de más a mindennapi életben megtapasztalni.



1. Egy csapat vagyunk, és tényleg nagyon jól tudunk együttműködni. Mindketten ötletgyárosok vagyunk, és mindig együtt tervezgetünk. Ugyanakkor igaz lehet, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Mert bár hasonló a személyiségünk, mégis sok különbség van köztünk: ő mindenhova korábban odaér, én mindig kések; ő spórolós, én folyton költekezek; ő rendetlen, én rendszerető vagyok és így tovább. De ez jó, mert jó hatással lehetünk egymásra, és segíthetjük a másik fejlődését a gyengébb területein.

2. Sajnos mind a ketten elég elfoglaltak vagyunk, ezért fontos, hogy tudatosan alakítsunk ki a "mi" időket. Nyilván vannak dolgaim, amik őt nem érdeklik, és fordítva, de azokat a tevékenységeket egyedül vagy barátnőkkel csinálom. Viszont rengeteg közös érdeklődésünk van, amit megoszthatunk egymással. Észrevettem, hogy nem könnyű mindenkire időt szánni: hogy eleget legyek az Emberemmel, de a barátnőket se hanyagoljam el, tartsam a kapcsolatot a családdal, és persze jusson egy kis "én" idő is. Ez elég nagy kihívás -legalábbis nekem.

3. Ő a legnagyobb szurkolóm. Szerencsés vagyok, mert mindig olyan emberek vettek körül, akik dicsértek, bátorítottak. De mégis a férjem a legnagyobb támogatóm. Legyen szó bármilyen tervemről, biztos lehetek benne, hogy mellém áll, és mindig biztat. Azt is tudom, ha kritizál, abban semmi rosszindulat nincs, csak jót akar nekem.

4. Bárki másnál jobban ismer. Nyitott könyv vagyok előtte. Ez azt is jelenti, hogy rögtön kiszúrja, ha valami nincs rendben vagy ha nem mondok igazat. Így a "Mi a baj?" kérdést sosem úszom meg azzal, hogy azt mondom "Semmi.", mert addig úgysem hagy békén, amíg ki nem szedi belőlem.

5. Nem érdemes triviális dolgokon fennakadni. Ilyenek például, hogy mindig a földre dobja a zokniját. Sosem értettem, miért nem kerülhet rögtön a szennyes kosárba. Azonban az ilyen apróságokon kár veszekedni. A kicsinységek helyett az igazán fontos alapokra kell koncentrálni -mert ha azok a helyükön vannak, akkor minden rendben.

6. A vita lehet jó. Amikor a cél nem az, hogy igazam legyen, hanem, hogy megértsem a másik álláspontját, gondolatait. Hogy az érveinket indulatok nélkül tudjuk ütköztetni. Egy vitából sokat lehet tanulni is. Szeretem azt, hogy akár a veszekedés közben is biztonságban érzem magam, mert tudom, hogy a végén úgyis megnyugodva borulunk össze, még szerelmesebben, mint előtte.


Ez csak néhány tömör gondolat, ami ma eszembe jutott. Ennél még többet is tanultam. Majd talán később folytatom a listát.

Ti mit tanultatok a párkapcsolatotokból?

Love,

4 comments:

  1. Nagyon tetszett ez a bejegyzés :) Mi már lassan 4 éve vagyunk házasok, de mindig képes vagyok új dolgot megtanulni a kapcsolatunkról és arról miként lehet békességben élni együtt. És hozzád hasonlóan nálam is a férjem a legnagyobb biztatóm, mert mikor kicsit magam alatt vagyok és mondjuk a bloghoz sincs kedvem, ő támogat, biztat, hogy ne adjam fel :) Mondjuk ez minden téren így van :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönöm! Örülök, hogy melletted is egy ilyen társ áll! Ez óriási kincs és áldás! :)

      Delete
  2. Teljesen igazad van :) Az én Hercegem is az agyamra tud mászni néha, de nem cserélném le senkire ;) Mi sem lehetnénk különbözőbbek, de jól kiegészítjük egymást, és ha kikérem a véleményét, tudom, hogy őszinte. Ha valamit rosszul csinálok megmondja, de az építő kritikából tudok tanulni. Ő sem tökéletese és én sem - a zoknis példádból nekem az aprópénzek és kávéspoharak jutottak eszembe, na azok a lakás legváratlanabb pontjain tudnak felbukkanni. Még sok együtt töltött évet kívánok nektek, boldogságban :)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Köszönjük! :) Igen, nem vagyunk tökéletesek, és nem megváltoztatni kell egymást, hanem elfogadni. :)

      Delete

@niksboxblog